2016. augusztus 1., hétfő

Exitus



Valami más az ami fáj.
Levetett inget hord a nyár.

Hé ! Ne szól szólj hozzám
azon  a nyelven, amit meg nem értek.
Inkább magamba fordulva hallgatok.

Miért olyan nehéz megtanulni a rendet?

.......  nem születtem vaknak
sem siketnek, sem némának,
így nem érzem azt, hogy lélegzem.....

Valami más az ami fáj!

Láztól ébredve fuldoklom,
tüdőm megtelik enyészettel.
Pokolfajzat a fájdalom.
Félek. Nem vezet vissza út.

Nincs otthonom. Soha sem volt...

.......viharlámpát gyújt a sötétség,
nesztelen vizek felszínén ringatózik az éj.
Árnyak settenkednek fák közé,
mélyen hallgat, hívó szavamra nem felel.....

Hideg fények derengnek.
Komorak a sötétre festett képek,
szemeden elidőznek a tarka  színek.
Földre menekül fáról a zöld.