2019. január 12., szombat
Benedicta terra (Áldott legyen a föld)
Nincs álmom,
otthonom sincs.
Maradt a puszta föld,
mely rideg a fagyos hótól.
Nincs hol lehajtsam fejem,
így vánkosom a tarisznyám.
Nincs Istenem.
Ha volna Isten, a kezemet fogná.
Hazám is mostoha lett.
Maradt a puszta föld,
mely reményt nem ad többé.
Üldözött vagyok magam is.
Áldott nem leszek,
a kereszt sem az enyém.
De legyen áldott a föld,
melyre lépek,
és legyen áldott a szó.
Könyörület.
Szürkülni kezd,
függönyök borulnak az égre.
Beleejti csillagait az éj, a folyó vizébe.
Benne fürdenek füzek ágai,
ringatóznak a habokban.
Altatja mint gyermekét az anyja.
Bölcsőm, majdan sírom ez legyen.
2019.01.12.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése